Ötből négy

Húsvét van. Tegnap is az volt. Ilyenkor várjuk a nyulat. A húsvétit. Aki csak ahhoz jön el, aki azt megérdemli. Ehhez két dolog szükséges, egy részről úgy általában jónak kell lenni, másrészt pedig vasárnap este el kell készíteni a húsvéti díszeket, amikkel a nyuszinak kedveskedünk. Ha jön a nyuszi hajnalban, és ráakad a kihelyezett díszekre, és azok még tetszenek is neki, akkor biztosan tojik nekünk valami finomat.
Így a tegnap este a díszgyártással telt. Matyi élete legjobbját hozta a színezés terén, nagyon szeretett volna sok finomságot kapni. El is telt az este a díszgyártással, így azok kihelyezése már zseblámpás akciót igényelt.

Ma reggel Matyi azzal ébresztett minket, hogy vajon járt-e itt a nyuszi és biztosan megtalálta-e a díszeket. Menjünk ki és nézzük meg! Gyorsan magunkra kaptuk a ruháinkat és szaladtunk ki, vajon tojt-e a nyuszi és ha igen, akkor mekkorát? Nincsen egy macskánk sem, mégis lakik a kertünkben négy vagy öt, és ha abból indulunk ki, hogy azok mekkorákat képesek tojni, akkor nincs mitől tartanunk, a nyuszi is biztosan ki fog tenni magáért. Így is lett, ügyes volt idén is a nyuszi, teletojta a kertet. Matyinak egy nagy kosárnyi finomságot hozott, szerintem ki fog tartani Mikulásig. Még téli fagyit is tojt. Bár szó se róla, megérdemelte Matyi, mert egy hét alatt hozott haza egy osztályfőnöki és egy igazgatói dicséretet is.

Szerencsére a nyuszi és a Mikulás váltásban járnak, mindig elkerülik egymást, de így legalább kétszer is megtelik a kosarunk, boltba egész évben nem is nagyon kell csokikért mennünk. :-)

A vetemény is szépen alakul. Az utóbbi napokban sokat esett az eső, jól átázott a talaj, ami kedvezett a Matyi veteményének is. A gyomok is szépen fejlődnek, de egyelőre nem bántjuk azokat, nehogy megsérüljenek a kis növendékeink.

Jelenleg az öt elvetett magból már négy kidugta a fejét, egy-egy példány már megmutatta magát. Kint van a borsó, a karalábé, a répa és a retek, viszont a hagymából még nem láttunk egy szálat sem.

A borsó legnagyobbja most ilyen:

A karalábé idáig jutott, épp a szikleveleit bontogatja:

A répa már egy repedés mentén elhelyezkedő kisebb csomókban megjelent:

A hagyma még sehol, a sorban utolsó retek pedig ma így nézett ki, szintén a szikleveleivel bíbelődik:

Reméljük az esős-napos változatos időjárás továbbra is megmarad, és szépen tudnak majd növekedni a növénykéink. Elvégre "a tavaszi eső aranyat ér!"