Kukoricázás

Matyi veteményében nincs sok izgalom, 2-3 naponta locsolunk, kapálunk, a növények egy része nő, másik része egyelőre sztrájkol. Sajnos a retek és a karalábé kelési aránya (van ilyen fogalom?) gyatra, a növények maximum 15-20%-a kelt ki csak. Ebből újravetés lesz...

Viszont volt tennivaló máshol. Már elég meleg van ahhoz, hogy április 24-én elvethettük a kukorica magokat. Ez is a talaj előkészítésével kezdődött. Szerencsére egy tavaly ősszel felásott területről volt szó, így könnyen át tudtuk forgatni a földet, amit Matyi már rutinosan elgereblyézett, kapával árkot húztunk, amibe mehettek is be az előzetesen beáztatott magok.

Matyi a magokat tökéletesen egyforma távolságokra vetette. Ehhez a magok tasakját használta mérőlécként, a következő magot mindig egy tasaknyira tette le az előzőhöz képest.

Persze itt is lemaradt egy idő után Matyi lába, így a fekve vetés egy újabb variációját ismerhettük meg. :-) 

Vetést követően betakargattuk a magokat majd jól beöntöztük az ágyásokat.

A borsó rohamosan növekszik, centiméterekben kifejezhető a napi növekedési üteme.

A hagyma szálak mostanra kiszabadították a földbe szorult fejecskéiket, így kissé derékba törten, mint megannyi apró akasztófa álldogálnak. 

A karalábé növendékei gyönyörűek, szépen feszítettek a fotózás alatt.

Az alábbi fotón majdnem az egész retektermésünk rajta van, a többiek nagyon nem akarnak előbújni...

Másnap bevetettük a nehéztüzérséget is a veteményben, ugyanis Matyi felvonult a teherautóival, hogy elszállítsa a napi gyom adagot. :-)