A Kisvakond kertje

Az elmúlt két éjszaka esett az eső, így sok teendőnk nem akadt a veteménnyel. A szél lankadatlanul fúj, hozza-viszi a szemetesekből elszabadult tárgyakat. Ma kaptunk így egy óriási kartonlapot, és számos zacskót, szatyrot is. Olyan érzésem van, hogy ezek mind nálunk keresnek menedéket, a szomszédoknál valahogy sosem látok ennyi szélfútta dolgot.
De nem csak a szemetet viszi a szél, ma ismét óriási porvihar volt a faluban. A környező földeket hamar kiszárítja a szüntelen szélfúvás, aztán felkavarja a felső porréteget és viszi ameddig a szem ellát. Ma alig lehetett pár száz méterre ellátni a faluban, a portól az ég is barnás színűvé változott. Elég volt pár percre kimenni ahhoz, hogy tele menjen a szemünk-szánk a sok porral, apró szemcsével.

A látszólagos tétlenség ellenére a veteményünkben azért zajlik az élet. A borsó biztosan kicsírázott! De miért áll fölfelé a gyökere? Valami nincs itt rendben!

Természetesen nálunk sem mennek fordítva a dolgok, ennek is meg van a maga oka. Történt ugyanis, hogy vendéget kaptunk, aki jó szokása szerint neki is látott a veteményünk gondozásának. Elég türelmetlen lehet, mert nem bírta kivárni, hogy előbújjanak a kis növénykék, inkább elébe ment a dolgoknak és megnézte hogyan fejlődnek a magok a föld alatt...Könnyű dolga volt, szépen felástuk egy hete a veteményt, jó puha a föld, ráadásul a giliszták is teszik a dolgukat, ők is már a veteményünkön dolgoznak, bár minden bizonnyal ők sem örülnek annyira az új jövevénynek.

Bizony, beköltözött hozzánk a Kisvakond! Egyenesen Matyi veteményébe! Ennek mi most annyira nem örülünk, mert a magocskákat a felszínre nyomta, azok gyökerei pedig az erős szélben hamar kiszáradtak, sajnos ennyivel kevesebb borsónk lesz. Kisvakond, várhattál volna még pár hetet, hogy megerősödjenek a növénykéink! Mi lesz most így velük?
A magokat megpróbáltuk óvatosan visszaforgatni a földbe, nehogy letörjenek a zsenge csírák. A túrásokat kicsit lejjebb lapítottuk és végül kerestünk a kertben egy olyan vakondriasztót, ami még valamennyire működik és leszúrtuk azt a borsók melletti kis átjáró földjébe.

Reméljük a Kisvakond megérti, hogy most egy kicsit jobb lenne máshol kertészkednie, ezt a veteményt most Matyi szeretné (felülről) gondozni.