2012. június 13., szerda

Jó utat!

A mai napon itt hagyott minket a sünink és már sosem tér haza. Hiányozni fog. Jó volt tudni, hogy itt lakik velünk, éjszakánként ő motoszkál az avarban. Nem mindig tudtuk, hogy éppen hol a helye, de amikor igen, akkor nagyon óvtuk azt, kerültük, nehogy megzavarjuk a nyugalmát. Utoljára egy szétszerelt fűnyíró alatt szeretett lenni, korábban meg a falnak támasztott hullámpala alatt lakott, de volt, hogy a bukszusban, a fekete rigók alatt vert tábort. Feledhetetlen emlék, ahogy tavaly a kicsinyei bóklásznak a kertben, mint megannyi kis tűpárna! Pontosan ismerte a kert minden zugát, mindig tudta merre jár, hol a vacka. Évek óta nálunk tért nyugovóra az éjszakai csavargásaiból. Nem tudjuk merre járt legutóbb, hogyan sérülhetett meg a háta, amely oly sok fájdalmat okozott neki.
Ez alkalommal másfele vette az irányt, új ösvényeken motoszkál, ahol már soha senki sem bánthatja...

Matyinak nem tudtam még elmondani.

Jó utat Sünike!

1 megjegyzés:

  1. Kedves Matyi! Sajnos régen nem hallottam Rólad ,-,,Remélem Jól vagytok, Maku, Anya Te És a Veteményeskertecskéd.
    Képzeld el itt nálunk élnek békák. Nagyon helyesek, csak az a baj, hogy nálunk nincs víz, mármint a kertben. Ráadásul ez ,vagy ezek a békucik a terasz ajto küszöbje mellett sétálgatnak,-benéznek a nappaliba és továbbügetnek. Sejtelmem sincs,hová mennek ILI m

    VálaszTörlés