A mai napon itt hagyott minket a sünink és már sosem tér haza. Hiányozni fog. Jó volt tudni, hogy itt lakik velünk, éjszakánként ő motoszkál az avarban. Nem mindig tudtuk, hogy éppen hol a helye, de amikor igen, akkor nagyon óvtuk azt, kerültük, nehogy megzavarjuk a nyugalmát. Utoljára egy szétszerelt fűnyíró alatt szeretett lenni, korábban meg a falnak támasztott hullámpala alatt lakott, de volt, hogy a bukszusban, a fekete rigók alatt vert tábort. Feledhetetlen emlék, ahogy tavaly a kicsinyei bóklásznak a kertben, mint megannyi kis tűpárna! Pontosan ismerte a kert minden zugát, mindig tudta merre jár, hol a vacka. Évek óta nálunk tért nyugovóra az éjszakai csavargásaiból. Nem tudjuk merre járt legutóbb, hogyan sérülhetett meg a háta, amely oly sok fájdalmat okozott neki.
Ez alkalommal másfele vette az irányt, új ösvényeken motoszkál, ahol már soha senki sem bánthatja...
Matyinak nem tudtam még elmondani.
Jó utat Sünike!
Kedves Matyi! Sajnos régen nem hallottam Rólad ,-,,Remélem Jól vagytok, Maku, Anya Te És a Veteményeskertecskéd.
VálaszTörlésKépzeld el itt nálunk élnek békák. Nagyon helyesek, csak az a baj, hogy nálunk nincs víz, mármint a kertben. Ráadásul ez ,vagy ezek a békucik a terasz ajto küszöbje mellett sétálgatnak,-benéznek a nappaliba és továbbügetnek. Sejtelmem sincs,hová mennek ILI m