

Aztán jött a retek. Pár napig nem voltunk itthon, ez alatt a retkek szépen megnőttek, párat fel is kellett szedni. Az egyik a sok esőtől fel is repedt. Nem baj, időben felszedtük és gyorsan el is fogyasztottuk ... vagyis Matyi megette. :-)


A répát továbbra sem egyeltük ki, de most már így marad, tudományos kísérletként kezeljük az ügyet. Ennek köszönhetően a két répasor gyönyörű, tömött, selymes levelű sort alkotott. De ezt a szomszéd macskái is díjazták, így pár napot a két sor között heverészéssel töltöttek, aminek következtében a répaleveleket szépen belenyomták a frissen locsolt talajba, ami ugye nem frankó. Ezzel egy időben a hátsó szomszéd úgy döntött. hogy ideje a tűztövis sövényünk burjánzásának gátat vetni, és pár átlógó ágat levágott, majd jól visszahajított a kertünkbe (ebben megállapodtunk korábban, semmi gáz). De ez a répánknak pont jól jött, ugyanis néhány levágott tűztövis ág csodát tett, a macskák már nem találták többé vonzónak a Matyi répaágyását... :-)
A hagyma köszöni jól van. Valaki néha átharap egy-két hagymaszálat, amiket aztán a földön fonnyadozva szoktunk fellelni. De a többség jól van, szépen erősödik, már kezdem azt hinni, hogy ebből is lesz valami...
A napi retek és karalábé betakarítás eredménye így nézett ki...:
... de a gyűjteményből a két karalábé és egy retek szerencsére azonnal Matyi áldozata lett:
A napokban fel kell majd szedjük a maradék borsót, és kezelnünk kell a kertet elárasztó tetveket. Sajnos nem csak a vetemény van tele, hanem a szilvafák is, így ha akarunk idén ezekből enni, akkor egy szélcsendes napon mindenképpen permeteznünk kell majd...
Kedves Főkertészek!
VálaszTörlésA termés gyönyörű. A borsó a retek, a karalábé és már a hagyma is nagyon igéretes. Kár hogy egy teljes állatkert jár hozzátok ezt -azt eszegetni.
További sok sikert a kerthez, Ili mama